Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kosztin Áron

2003. december 6.

Teltház volta Kolozsváron, a Korunk Galériában dec. 5-én, Árkossy István festészeti és grafikai kiállításának megnyitóján. Lászlóffy Aladár beszélt a képekről, az ünnepi hangulatot Á. Toszó Ilona szavalata és a Kájoni vonósnégyes (Kosztin Áron, Barabás Csaba, Bucovesan Florin, Dula Imre) előadása emelte. Árkossy István munkássága vérbeli erdélyi magyar művészet, annak ellenére, hogy az alkotó már nem Kolozsváron él. /F. I.: Árkossy-tárlat a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2015. május 12.

Háry János az operában – sírva kacagni önmagunkon
A megújulás jegyében mutatja be Kodály Zoltán Háry János című daljátékát május 14-én, csütörtökön este fél 7 órától a Kolozsvári Magyar Opera.
Az előadást Szabó Emese rendezi, aki a tegnapi sajtótájékoztatón megjegyezte: Háry János a jelenkor emberét szimbolizálja, magában hordozza azt a fajta fantáziavilágot, amely nélkül szegény, kopár és szürke lenne a valóság. – Ezt a művet csak úgy lehet színpadra vinni, s a történetet elmesélni, ha közben aktualizáljuk; fontos, hogy a ma embere milyennek érzi a valóságot, hogy milyenek az álmai, a vágyai, az illúziói, a képzelete – hangsúlyozta a rendező. A daljátékban közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara, vezényel: Kulcsár Szabolcs; a díszleteket a németországi Ralph Zeger, a jelmezeket pedig Szabó Emese tervezte, koreográfus: Jakab Melinda.
„1948. december 11-én este, a Magyar Népi Szövetség IV. országos kongresszusának záróakkordjaként, a Kolozsvári Magyar Színházban, Rónai Antal karmester beintésére felcsendült Kodály Zoltán halhatatlan daljátékának nyitánya, ami egyben az Állami Magyar Népopera megszületését is jelentette. (…) A Háry János színpadra állítását dr. Gróf László végezte, Török Sándor volt a segédrendező. A díszleteket Szakács György, a jelmezeket Szopos Klára tervei szerint készítették.” – olvasható a László Ferenc szerkesztésében megjelent Utunk Kodályhoz című kötetben (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.). Erre a momentumra, a Háry János-bemutatóval egybekötött operamegnyitóra hivatkozott a sajtótájékoztatón Kosztin Áron aligazgató, majd a darab sorsának kolozsvári alakulását vázolta: 1982-ben a cenzúra úgyszólván „lebutította” az előadást, majd legközelebb 1992. december 11-én, Demény Attila rendezésében mutatták be.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

2016. szeptember 21.

Mágnás Miska, Otello, Carmen az operában
Eseményekben gazdag évad előtt áll a Kolozsvári Magyar Opera, az első bemutatót október 13-án tartják: Szirmai Albert Mágnás Miska című nagysikerű operettjét Béres László viszi színre. Október 6-a és november 3-a között öt különböző eseménnyel köszöntik a 700 éves Kolozsvárt, majd novemberben a Don Giovanni premierje következik Selmeczi György rendezésében. Ezzel indul az a sorozat, amelyben mostantól minden évben műsorra tűznek egy kamaratermi előadást Wolfgang Amadeus Mozart műveiből.
A részletekről Kosztin Áron aligazgató számolt be a sajtónak tegnap délután az intézmény emeleti előcsarnokában; örömmel nyugtázta, hogy a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar rendkívüli hangversenyével indulhatott a 2016/2017-es évad, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kolozsvári Operabarátok Köre továbbra is megtéríti az útiköltséget azon nézők számára, akik Kolozs megyeből szervezett csoportban érkeznek az opera előadásaira.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

2017. április 26.

Két táncelőadás a magyar operában
Kortárs táncelőadást mutatnak be a Kolozsvári Magyar Operában csütörtökön este. Újra színpadra kerül Bartók Béla A csodálatos mandarin című műve, előtte pedig premierként látható Szergej Rachmanyinov és Szergej Prokofiev zenéjére épülő, A test ébredése című produkció, derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón.
– A nézők figyelmébe ajánlom az előadást, hisz egy nagyon különleges képi világot alkottunk – mondta Jakab Melinda rendező-koreográfus A test ébredése című produkcióról. Az ötlet Rachmanyinov érzelemdús zenéjét hallgatva, spontán született a rendezőben, ezt követően kérte fel Jankó Zsoltot: hozzanak létre közösen egy előadást Rachmaninov művére.
Jankó Zsolt karmester elmondta, a három zeneszerző, Szergej Rachmanyinov, Szergej Prokofiev és Bartók Béla néhány év eltéréssel született, kortárs zeneszerzők voltak, mégis nagyon különböző zenét alkottak. Bartóknak egyéni zenei stílusa volt, míg a két orosz zeneszerző alkotásai inkább posztromantikusak, nem a huszadik századra jellemző zenei világ jellemző rájuk. A karmester kiemelte, ettől függetlenül mindkét zeneszerző munkássága értékes, értéke pedig a zene erejében, erőteljes ritmusában, energiájában rejlik, ez nyűgőzte le Jakab Melindát is.
A karmester kifejtette: hangról hangra kellett megtanulni, illetve újratanulni a két produkció zenéjét. Mint mondta, igaz, hogy a zenekar Bartók A csodálatos mandarin című alkotásával már egyszer megbirkózott, de Bartók műve az egyik legnehezebb darab a zenekar repertoárjában. Rachmanyinov és Prokofiev zenéje a zenekar tagjai számára eddig ismeretlen volt, viszont ahogy a koreográfus-rendező, így a zenekar is megkedvelte a két zeneszerző műveit.
Viorica Bogoi és Vlad Sebastian, mindkét előadás szólótáncosai is részt vettek a sajtótájékoztatón. Bogoi elmondta, A csodálatos mandarin technikailag nehezebb, az erőteljes mozdulatokban még mindig fedez fel újdonságokat. „A test ébredése egy evolúciós folyamat, ahol a hajlékony mozdulatoktól az erőteljes, vad mozdulatokig fejlődik a mű során a tánc” – fűzte hozzá a táncosnő.
Vlad Sebastian kiemelte, hiába gyakorolják A test ébredését már január óta, minden próbán felfedeznek valami újat.
A sajtótájékoztató végén Kosztin Áron, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója elmondta: nem szabad elfeledkezni a díszletről, valamint a jelmezről sem, hangsúlyozva Tenkei Tibor díszlettervező és Ledenják Andrea jelmeztervező kiváló munkáját.
A Kolozsvári Magyar Opera A test ébredése című produkciójának bemutatójára április 27-én, csütörtökön, fél hétkor kerül sor. Ezt követően A csodálatos mandarin című táncelőadás látható.
Sarány Oroslya / Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998